14. A magyarországi csőgyártók igazoló dokumentumai eltérhetnek-e a szomszédos országok gyártói igazoló dokumentumaitól?

Rövid válasz: Erre több választ lehet adni.

1. Elképzelhető, hogy a különböző országokban megkövetelt áru kísérő dokumentációk eltérők.

2. A témánkat érintően, a TNy-ra leszűkítve a dokumentumok körét, a válasz is egyértelműsödik.

   1. A hEN-nel rendelkező (harmonizált) termékek esetében a TNy-ok formátuma, tartalma teljesen azonos kell legyen, a CPR III. mellékletében meghatározott módon.
   2. A hEN-nel nem rendelkező (nem harmonizált) termékek esetében a minőség tanúsítás minden EU tagországban egyedi megoldásokat követ.

Többet kíván tudni?

A CPR termékekre vonatkozó előírásai feltételezik a termékek harmonizációját, ami valójában a műszaki jellemzők, ezek vizsgálatának és minősítésének, valamint a jellemzők tanúsításának azonosságát, harmonizációját jelenti, vagyis kimondja, hogy csak azonos jellemzők azonos módszerrel mért és azonos módszerrel kiértékelt jellemzői hasonlíthatók össze, ezért harmonizált szabványra és szabványosított eljárásra van szükség. A CPR hatálya alól tehát kiesik minden olyan építési termék, amely (gyakorlatilag: amelynek a szabványa) „nem harmonizált”.

Megjegyzendő, hogy a műanyagcső ipar termékeinek 99 %-át EN termékszabványok alapján, azaz műszakilag azonos előírások alapján gyártja és ellenőrzi. Ezek a termékszabványok azonban minden termékjellemzőt szabályoznak a termék színétől a megjelenésén át a műszaki jellemzőiig. A harmonizáció ugyanakkor a termék egy kiragadott jellemző-együttesére, a lényeges jellemzőire vonatkozik. Ennek megfelelően mondhatjuk, hogy a CPR alatt inkább jogi, mintsem műszaki harmonizációról van szó.

A CPR alól kieső termékekre az EU tagországok különböző megoldásokkal reagáltak.

A nyugati országokban jobbára az önkéntes minőségjellel operálnak, ami valójában egy önkéntes, harmadik fél által végzett minőségügyi felülvizsgálatot jelent. Ebben a rendszerben a minőségjel használhatóságát igazoló tanúsítvány a termék igazi útlevele.

A volt szocialista országoknak nem sikerült az önkéntes minőségjel rendszert bevezetni, elfogadtatni erre a célra, jóllehet vannak a műanyagcsövekre vonatkozó minőségjelek a keleti országokban is (pl. Csehország).
Ezek az országok valamilyen, a CPR-ből következő tanúsítási rendszert vezettek be hasonlóan Magyarországhoz.

Ennek a harmonizáció mentes világnak az az eredménye, hogy gyakorlatilag egy-egy termék forgalomba helyezéséhez annyiféle tanúsítási dokumentációt kell kidolgozni, a hatóságokkal egyeztetni, ahány ország van az EU-ban.