MCsSz Hírlevél – 2019-7

Minden kedves Partnerünknek és Tagjainknak Kellemes Karácsonyt és Boldog Új Évet Kívánunk!

1. BEMUTATKOZIK AZ UPONOR

Folytatjuk tagjaink bemutatkozását.

Ebben a Hírlevélben az Uponor Épületgépészeti Kft. (https://www.uponor.hu/) mutatkozik be.
Olvassák szeretettel a bemutatkozó levelüket.
Bemutatkozó PDF
mellékletben található vagy IDE kattintva töltheti le

2. ISMERD MEG A MŰANYAGOKAT

A műanyagcső-gyártók európai szakmai szövetsége, a TEPPFA, a közelmúltban, az évek során felhalmozott tapasztalatok, kísérletek, vizsgálatok eredményeit felhasználva összeállítást készített a műanyag csőrendszerek megismertetése, ismertté és minél elfogadottabbá tétele érdekében. A Műanyag-Csőgyártók Szövetsége a TEPPFA tagjaként úgy döntött, hogy a promóciós anyagot magyar nyelven is elérhetővé teszi a partnerei számára úgy, hogy minden egyes egységben meghagytuk az eredeti, a tájékoztató üzenet összeállítását megihlető tanulmányra mutató linket.

Folytatjuk a műanyag csatornacsövek megismertetését, kedvező tulajdonságainak minél szélesebb körben feltáró cikksorozatunkat. Reméljük, hogy sokan érdekesnek találták a cikkfolyam első darabjait és talán új ismeretekre is szert tehettek belőlük. Abban azonban biztosak vagyunk, hogy soha nem elég ismételni azt, ami jó, ami valóban költséghatékony módon segít megoldani mindennapjaink egyes problémáit.

Folytatjuk a sorozatot:

3. A kulcsszó – RUGALMASSÁG

Rugalmasság a kulcsszó
Közzététel időpontja: 2017. 06. 22.
Kategóriák: Rugalmasság

A rugalmasságot általában jó dolognak tartjuk, akár a munkamódszerekről, akár a kötések mobilitásáról van szó. Azonban, amikor csatornákról beszélünk, még gyakran előnyben részesítik a merev csöveket és rendszereket. Általában kipróbált és tesztelt megoldásnak tekintik, amely erős ellenállást biztosít a forgalmi nyomással, a földmozgásokkal és a sérülésekkel szemben. A rugalmas csöveket viszont egyáltalán nem tekintik kipróbáltnak, és hajlamosnak tartják a nyomás alatti deformációra. Azonban a földbe fektetett csövekre vonatkozó új tanulmányok eltérő képet mutatnak. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a rugalmasság valójában a műanyag csőrendszerek rejtett erőssége, amint azt Ludo Debever a TEPPFA-tól kifejtette…

A "nagy csatorna vita" rámutat a különböző anyagok lényeges értékeire. Az egyik oldalon vannak a merev rendszerek, mint a beton és a kőagyag, amelyek strukturális szilárdságot és éveken át tartó bizonyított szolgáltatást mutatnak. A másik oldalon vannak a rugalmas rendszerek, mint a PVC-U, a PP és a PE, amelyek az egyszerű beépítést, a szivárgásmentességet és a korrózióállóságot hangsúlyozzák. Bár ezek a tényezők magyarázzák a rugalmas rendszerek népszerűségének folyamatos emelkedését, még mindig vannak kétségek.

MIÉRT?

Egyszerűen azért, mert a rugalmas rendszerek... nos, rugalmasak.

Tény, hogy a rugalmas csövek elgörbülnek - vagy deformálódnak -, amikor a földbe temetik. Az is tény, hogy a merev rendszerek nem deformálódnak. Sokak számára ez azt sugallja, hogy a műanyag egyszerűen nem felel meg a feladatnak - de bizonyíték van az ellenkezőjére.

A TEPPFA független szakemberek által igazolt tanulmánya összehasonlította a hibák előfordulását 1800 km-nyi földbe fektetett - merev és rugalmas - cső esetében. A tanulmány kimutatta, hogy a rugalmas csatornák esetében az átlagos hibaszám 80%-kal alacsonyabb, mint a merev csatornák esetében - hangsúlyozva azt a tényt, hogy a rugalmas csövek jobban alkalmazkodnak a talaj változásaihoz vagy a földben levő akadályokhoz.

Még a meghibásodásokra vonatkozó tanulmány ellenére is úgy tűnik, hogy továbbra is hiányos a tudás arról, hogy a rugalmas csövek miként viselkednek a való életben, és sokan még mindig aggódnak a deformáció és annak a teljesítményre és az élettartamra gyakorolt hatása miatt. Ez arra késztette a TEPPFA-t, hogy további kutatásokat folytasson a földbe fektetett csőrendszerek tervezésére vonatkozóan, azzal az elhatározással, hogy néhány értékes észrevételt tegyen, és így segítsen a csatornatervező mérnököknek megalapozott döntéseket hozni.

A TEPPFA és az Európai Műanyaggyártók Szövetsége (APME) által közösen támogatott kutatás a földbe fektetett csövek eltérő körülmények között való alakváltozását tanulmányozta. A kutatáshoz 315 mm átmérőjű tömör falú csövet választottak, mivel ez egy tipikus csőalkalmazást képviselt, és lehetővé tette egy szélesebb körű nyomás alatti és nem nyomás alatti vizsgálat alkalmazását - beleértve a "gyűrűvizsgálatot" és a belső hidrosztatikai nyomásvizsgálatot. A valóságos betekintés érdekében a csöveket két különböző helyszínen építették be: az egyik helyszín egy domb lábánál homokos és kissé iszapos területen, a másik pedig a tengerpart közelében, agyagos talajban volt, így összehasonlíthatták a szemcsés és a tapadó talajok közötti eltéréseket. Végül a “rossz”-tól a “jó”-ig terjedően különböző ágyazási módszereket alkalmaztak annak felmérése érdekében, hogy milyen hatást gyakorol a beépítés minősége a belapulásra.

A független iparági alkalmazástechnikai szakértők által hitelesített eredmények informatívak voltak. Először is, a 4 éves vizsgálat alatt még ott sem jegyeztek fel hibát vagy stabilitási problémákat, ahol rossz beépítési gyakorlatokat alkalmaztak. Másodszor, a kutatás kimutatta, hogy az alakváltozások a talaj leülepedésével azonos ütemben léptek fel, és miután a maximális értéket elérték, a cső működési élettartama alatt csak kis mértékben fordult elő további alakváltozás. Harmadszor, a fedőréteg mélysége, sőt a forgalmi terhelés szintje sem volt jelentős hatással, míg az alakváltozás meghatározó tényezője nem a cső merevsége, hanem inkább a beépítés minősége volt. Végül, a várható alakváltozás, még a gyenge beépítés mellett is jóval az elfogadott nemzeti szintek alatt volt, ezért mondhatjuk, hogy a rugalmas csöveknél van egy beépített biztonsági tényező.

Ez a kutatás összhangban van más, Európa-szerte, működő csatornákon, végzett hasonló vizsgálatokkal. Például Lars Eric Janson (Műanyag csövek szennyvízcsatornákhoz és csapadékvíz elvezetéshez) kutatása Svédországban azt mutatja, hogy a PE és PVC csöveket jelentős alakváltozásnak lehet kitenni repedés veszélye nélkül. Németországban Hoechst 40 éves PE csöveket vizsgálva megállapította, hogy nem mutatkoznak repedések jelei. Egy még egészen friss TEPPFA-tanulmányban rugalmas csöveket ástak ki Európa-szerte és vizsgáltak, amelyek működésben töltött életkora a 38 évet is elérte, és egyik sem mutatott tulajdonság romlást.

Mindezek a különböző kutatások ugyanarra a következtetésre jutottak – a műanyag csőrendszerek egyedi tulajdonságaik, nem kis mértékben természetes rugalmasságuk révén jobban képesek ellenállni a földmozgásnak. A rugalmasság nemhogy gyengeség lenne, de kulcsfontosságú tényező a műanyag csőrendszerek hosszútávú működőképességében.

4. Jó kivitelezési gyakorlat - hiba mentes működés

A jó gyakorlat megelőzi a hibákat
Közzététel időpontja: 2017. 07. 18.
Kategóriák: Élettartam, Szilárdság

Egy nemrégiben készült független tanulmány számszerűsítette egy 1800 km-nyi csatornacső rendszerben fellépő hibák előfordulási gyakoriságát. Itt megvizsgáljuk a legfontosabb hibatípusokat és azt, hogy milyen hatással lehetnek a rendszer teljesítményére. Az eredmények azt mutatják, hogy a rugalmas csövek jobban tolerálják a hibákat...

Az anyaguktól függetlenül a csővezetékeknek vízzárónak kell lenniük, hogy minimalizálják a ki, vagy beszivárgást (filtrációt). Minden csatornarendszer sok csőkötést és más potenciális szivárgási helyet foglal magában, beleértve az aknákat, a be- és kilépő pontokat és a szennyvíztelepekhez való csatlakozásokat. A folyamatosan változó működési körülmények, mint például a talaj mozgása és a forgalmi terhelés, a hordalék anyagok szállítása, a karbantartás és a csővezeték közelében harmadik fél által végzett tevékenységek (feltárások) is vezethetnek hibákhoz. A TEPPFA által megrendelt, nemrégiben készült független tanulmány 1800 km-nyi, Európa-szerte működő csatornahálózat vizuális ellenőrzéséből gyűjtött adatokat, nagyon hasonló korú csövekre összpontosítva, azért, hogy az eredmények összehasonlíthatók legyenek. Egyenként elemezték a leggyakoribb hibatípusokat, a hibákat százalékos arányban és kilométerenkénti gyakoriságuk szerint is megadva. Az átfogó elemzés során a merev csövekben kilométerenként átlagosan 50, míg a rugalmas csövek esetében kilométerenként mindössze 8 hibát találtak. A hibák leginkább a szivárgásokhoz kapcsolódnak (például csatlakozások, törések és kicsúszott kötések). A vizsgált csőrendszerben ez a hibatípus a merev csövekben átlagosan kilométerenként 41-szer, míg a rugalmas csövekben kilométerenként mindössze 6-szor fordul elő.

BEHATOLÓ (TÚLTOLT) CSATLAKOZÁS

Behatoló csatlakozások leginkább akkor készülnek, amikor új csöveket kötnek rá a meglevő rendszerre, például amikor új lakóterületi fejlesztések során szükséges csatlakozni a gerinchálózatra. A kutatás azt mutatja, hogy az ezekből az utólagos rákötésekből eredő hibák előfordulása lényegesen magasabb a merev rendszerek esetében.

HIBÁS CSATLAKOZTATÁS

A két cső közötti csatlakozást veszélyeztetheti gondatlan kivitelezés, vagy a működés során bekövetkező károsodás -pl. a körülvevő talaj elmozdulása-. A csövek csatlakoztatását a rugalmas, és a merev gravitációs csatornarendszereknél is jellemzően tokkal és tömítőgyűrűvel alakítják ki. Általánosságban elmondható, hogy simább felületük miatt a rugalmas rendszerekben könnyebb egy víztömör kötést létrehozni, -ráadásul, mivel a műanyag csövek általában hosszabbak, mint a más anyagokból készültek, ezért kevesebb kötés szükséges a csővezeték kialakításához.

A kutatás igazolja ezt az állítást, annak bemutatásával, hogy merev csöveknél a vizsgált szakaszok majdnem 18%-ánál fordul elő ilyen típusú hiba, szemben a műanyag csövek mindössze 0,4-%ával.

REPEDÉS / TÖRÉS

A csatornarendszerekben a repedést a vizuális ellenőrzés során, ép cső falában látható repedésként definiálják (hosszanti, kerületi vagy a kettő keveréke). Amikor a repedés nagyobb lesz, és a belső felülete is láthatóvá válik, akkor hasadásnak vagy törésnek minősül. Mindkettő gyengítheti a csőszakaszt, míg végül a teljes átrepedés a szerkezeti integritás elvesztéséhez vezethet. Mivel a merev csövek rövidebbek, mint a rugalmas csövek (több kötéssel), és nem képesek olyan könnyen elviselni a földmozgást (az egyenlőtlen süllyedéseket), nagyobb a repedések és törések gyakorisága - 14,6 eset kilométerenként, míg a rugalmas csövek esetében 2,0 eset.

AKADÁLYOK

Míg a lefolyóban vagy csatornában az iszapot, zsírt és egyéb anyagokat tartalmazó szemetet törmeléknek nevezzük (beleértve bizonyos építési hulladékot is), az "akadályok" megnevezés olyan nagyobb tárgyakra utalnak, amelyek gátolják az áramlást (pl. fagyökerek, nagy építési hulladék stb.). Ezek jelentősen csökkenthetik a csatorna áramlási kapacitását, míg a repedésekbe belenövő gyökerek ki-, és beszivárgást okozhatnak. A kutatások azt mutatják, hogy az elzáródás lényegesen alacsonyabb a műanyag csövek esetében, 1,4 eset, szemben a merev csövekkel, ahol ez a szám 7,1 kilométerenként. A különbség még nagyobb jelentőséggel bír a hibák százalékos arányát tekintve azokban a vizsgált csőszakaszokban, amelyek valamilyen meghibásodást mutattak (2,7% a rugalmas, 11,0% a merev csövek esetében). Egyszerű a magyarázat: sima belső falai és kiváló hidraulikus teljesítménye miatt a rugalmas csőrendszerekben kisebb a súrlódás, ennél fogva kevesebb az eldugulás.

FELÜLETI KÁROSODÁS

A repedéseken vagy más anyagtöréseken túl változik a csövek felületi minősége, érdessége is, a csövek falán és a kötésekben kirakódó vízkő réteg, ásványi üledékek vagy kémiai korrózió miatt. A rugalmas csövek tulajdonságaik révén kevésbé hajlamosak a lerakódásokra és a korrózióra, mint a merev csövek –emeli ki a tényt a kutatás. Egyszerűen szólva, a rugalmas csöveknél, szemben a merev csövekkel, nem fordult elő ilyen elváltozás.

SZÉTCSÚSZOTT KÖTÉSEK

Szétcsúszott, illetve eltolódott csatlakozásnak is nevezik. Ez kifejezetten olyan esetekre vonatkozik, amikor a csővég helytelenül van összeillesztve a szomszédos cső tokjával. Ha a csövek hossztengelyének eltérése kisebb, mint a csőfal vastagsága, akkor "közepes", ha nagyobb, mint a csőfal vastagsága, akkor "nagy" kategóriába soroljuk. A merev csövek esetében a hibák gyakorisága kilométerenként 7,1, a százalékos aránya 10,6% volt, ami lényegesen magasabb, mint a rugalmas anyag esetében, ami 1,2, illetve 2,3%. Ez szinte biztosan a merev csövek nagyobb számú kötésére, valamint arra vezethető vissza, hogy a merev rendszerek nem képesek alkalmazkodni a talajmozgásokhoz.

ALAKVÁLTOZÁS

A deformáció azt írja le, hogy egy cső alakja –vagy keresztmetszeti profilja– milyen mértékben változott meg. A merev rendszerek nem deformálódnak, így ez csak a rugalmas csövekre jellemző tulajdonság. Ha azonban helyesen tervezik és építik be, a rugalmas csövek csekély mértékben vagy egyáltalán nem deformálódnak. Feltéve továbbá, hogy a deformáció a normál tartományon (<5%) belül marad, a szerkezeti integritás nem szenved csorbát.

BESZIVÁRGÁS (INFILTRÁCIÓ)

Beszivárgásról beszélünk minden olyan esetben, amikor talajvíz szivárog a csőbe. Beszivárgás bármilyen folytonossági hiba esetén előfordulhat, és a vízfolyás sebessége szerint osztályozható. A “szivárog” kifejezést a lassan folyó víz, vagy a korábbi beszivárgás nyomainak, például foltoknak a leírására használják. A “csepeg” kifejezés a lassú, de folyamatos beszivárgásra utal, míg az “ömlik” kifejezés az erősebb vízfolyást írja le. A kutatásban alkalmazott mindkét hibaosztályban –a hibák százalékos aránya a vizsgált szakaszokon és a hibák gyakorisága– a rugalmas csövek alacsonyabb hibarátát mutattak (1,1 esetet kilométerenként, a merev csövek 4,7-es értékével szemben és 2,7%-ot a 8,3%-hoz képest).

Minden vizsgált szempont szerint a rugalmas anyagú csőrendszerekben a hibák előfordulása kevesebb, mint a merev csövek esetében. Amellett, hogy a be-, és kiszivárgás csökkentésével minimalizálják a csatornarendszerek környezeti és működési hatásait, a rugalmas csövek nyújtják a legkevésbé problémás megoldást a hibás csövek javítására a "feltárás nélküli" technikák segítségével.

A következtetés világos: a csatornarendszerekben történő meghibásodások megelőzésére a leghatékonyabb megoldást a rugalmas anyagok jelentik a tartósság, a teljesítmény, a könnyű javíthatóság és a helyreállítás szempontjából.

A teljes Fenntartható Városi Csövek 2005 (Sustainable Municipal Pipes 2005) című tanulmány megtekintéséhez kattintson ide.

Budapest, 2019. december

Üdvözlettel,
Az MCsSz Műszaki, valamint a Kommunikációs Bizottsága.