- Főoldal
- MCsSz Hírlevelek
- MCsSz Hírlevél - 2020-02
MCsSz Hírlevél - 2020-02
MCsSz Hírlevél – 2020-02Kedves Partnereink, Tagjaink!Ebben a Hírlevelünkben befejezünk valamit és a következő megjelenésünkkor egy új sorozat indítását tervezzük. Nagy segítséget jelentene számunkra, ha az új sorozat kialakításában Önök valamennyien részt tudnának vállalni. 1. BEMUTATKOZIK AZ FGF BT.Folytatjuk tagjaink bemutatkozását. Hírlevelünkben az FGF Kereskedelmi és Képviseleti Bt. ( http://www.fgf.hu ) mutatkozik be. 2. ISMERD MEG A MŰANYAGOKATA műanyagcső-gyártók európai szakmai szövetsége, a TEPPFA, a közelmúltban, az évek során felhalmozott tapasztalatok, kísérletek, vizsgálatok eredményeit felhasználva összeállítást készített a műanyag csőrendszerek megismertetése, ismertté és minél elfogadottabbá tétele érdekében. A Műanyag-Csőgyártók Szövetsége a TEPPFA tagjaként úgy döntött, hogy a promóciós anyagot magyar nyelven is elérhetővé teszi a partnerei számára úgy, hogy minden egyes egységben meghagytuk az eredeti, a tájékoztató üzenet összeállítását megihlető tanulmányra mutató linket. Ebben a Hírlevélben befejezzük az „Ismerd meg a műanyagokat” sorozatunkat. Reméljük találtak benne néhány érdekességet és megerősítettük, vagy megágyaztuk bizalmukat a műanyag csatornacső rendszerek alkalmazásában. 3. AZ ALAKVÁLTOZÁSAz alakváltozás fontossága – a mérnöki szemléletKözzététel időpontja: 2017. 07. 18. Igaz vagy hamis? A merev anyagok, mint például a beton és az agyag, megülepednek a földben a rájuk ható felszíni és a környezetükből eredő terhelések hatására. Az uralkodó tervezési gyakorlatokat a merev csövekre dolgozták ki, és ez a konzervatív eljárás biztosítja azt, hogy a cső elég súlyos legyen ahhoz, hogy el tudja viselni a valószínűleg felmerülő terheléseket. A rugalmas anyagok, például a műanyag csatornacsövek, a kisebb merevségüket használják ki, hogy ügyesen alkalmazkodjanak a terhelésekhez a csövek falának alakváltozása révén. Ezek a jól megtervezett anyagok átviszik a terheléseket a környező talajba, és a csővezeték-tervező mérnökök számára a legjobb technikai, és a leginkább költséghatékony megoldást kínálják a teljes csővezetékre. Természetesen nincs két egyforma kivitelezés, és még egy csővezeték mentén is méterről méterre változnak a körülmények. Ez sok természeti (természetes talajváltozások, lejtés, időjárási viszonyok) és emberi tényezőre (a kivitelezés, a talajtömörítés minősége) vezethető vissza. Nézzük tehát, hogy mennyire tudnak alkalmazkodni a műanyag csövek ezekhez a látszólag végtelen variációkhoz? A TEPPFA egy négy évig tartó kísérletben vizsgálta a műanyag csövek szennyvíz-, csapadékvíz elvezető csatorna és más mélyépítési alkalmazásokra való alkalmasságát terepen, valamint modern laboratóriumi teszteken keresztül. Azt kutatták, hogy milyen hatással van a jól, a mérsékelten és az egyáltalán nem tömörített ágyazat és föld visszatöltés a gyűrű irányú alakváltozásra és a külső terhelések viselésére. A legtöbb alakváltozás a beépítést, a csövek teljes terhelését követő első hetekben történik, amíg a talaj teljesen tömörödik. Időközben az összes terhelés áttevődik a csőrendszert körülvevő talajra, és semmi, még a nehéz forgalmi terhelés sem okoz további alakváltozást a csövekben. A tanulmány kimutatta, hogy a jó kivitelezés biztosítja, hogy a csövek alakváltozása jóval az Európában előírt (8%-os) szigorú követelményeken belül maradjon, de az Egyesült Királyságban előírt, jóval szigorúbb, előírások is teljesíthetők (5% az autópályaalkalmazásoknál és 6% a szennyvízcsatornáknál). Ez minden rugalmas csőre igaz, függetlenül a cső gyűrűmerevségétől és azoktól a természeti körülményektől, amelyek között a csővezeték létezik. Ha a terhelési viszonyok megváltoznak, például nő a forgalmi terhelés, a környező talaj egyszerűen átveszi a terhelést. Ez biztosítja, hogy a műanyag csövek tökéletes hosszú távú megoldást nyújtsanak a mélyépítésben. 4. A KÖRNYEZET VÉDELMEA környezet védelme – semmi megalkuvás!Közzététel időpontja: 2017. 07. 18. A szivárgó szennyvízcsatornák a szennyvíznek a környező talajba jutásával környezeti veszélyt jelentenek. A csatornázási rendszerek üzemeltetői számára ugyanilyen fontos probléma a talajvíz beszivárgása a csatornába, mivel ez megnöveli a kezelendő vízmennyiséget, ami potenciálisan eltérő kezelési eljárást igényelhet. Ludo Debever a TEPPFA munkatársa azt vizsgálja, hogy a gondos anyagválasztás hogyan segíthet mérsékelni a hibákat, és megvédeni a talajt és a csatornát a hibáktól és a környezeti károktól. A szennyvíz az emberi és a háztartási hulladék összetett és veszélyes keveréke. A kezeletlen háztartási szennyvíz általában enyhén savas és többek között vegyi anyagokat, például ammóniát, foszfort és nitrátokat, továbbá kórokozó és mikro szennyező anyag koktélt tartalmaz, amelyek nagyon károsak lehetnek a környezetre, ha a talajba és a talajvízbe jutnak. A környezetben tartósan megmaradó gyógyszeripari szennyező anyagok (EPPP) befolyásolhatják a víziállatok számos fajának reprodukciós ciklusát, valamint az antibiotikum-rezisztens mikrobák növekedését okozhatják. A szennyvízben található vegyi anyagok keveréke a vizek tápanyagokkal való - eutrofizációként vagy hipertrófiaként ismert - túldúsítását is okozhatja, ami algavirágzáshoz és a növényi élővilág gyorsuló növekedéséhez vezethet. Ez növeli a biomassza terhelést, ami oxigénhiányhoz vezet, ami végső soron megöli az állati és növényi életet. A tisztítószerek és más vegyi anyagok bejutva a vízi rendszerekbe, természetellenes hatást fejtenek ki. A háztartásban általában megtalálható, és a csatornába kerülő termékek - a sütőtisztítóktól a vízlágyítókig és a korpásodás elleni samponokig – mérgezik a természetet és "mérgező" ökoszisztémákat idézhetnek elő. A csatornákból kiszivárgó szennyvíz a környezetében a talaj lassú, hosszútávon jelentkező erózióját okozhatja, károsíthatja a környező szerkezeteket, beleértve az út megsüllyedését is, ami veszélyeztetheti az úthasználók életét. Végül a csatornába befolyó felesleges édesvíz hígíthatja a szennyvizet, ami negatívan befolyásolja a fertőtlenítés és a biológiai kezelés hatékonyságát, valamint növeli a költségeket. Előfordulhat az is, hogy a szennyvíz mennyisége meghaladja a víztisztító mű kapacitását, ami azt eredményezheti, hogy a szennyvíz visszaáramlik a közeli épületekbe, vagy a víznyelőkhöz és túlfolyáshoz, felszíni kiömléshez vezethet. Nyilvánvaló, hogy a beszivárgás vagy a kiszivárgás nem fogadható el. De miért kezdenek szivárogni a csatornák? Ez az elsődleges kérdés. A csővezetékben a ki-és beszivárgást okozó hibákhoz vezető tényezők megértése lehetővé teszi a környezetre gyakorolt káros hatások minimalizálását. A Fenntartható települési csövek (Sustainable Municipal Pipes ) című TEPPFA tanulmány nagy, csőhálózatokban vizsgálta a csatorna meghibásodások előfordulását és típusait. Németországban, Svédországban és Hollandiában 1800 km-nyi működő csatornában előforduló valamennyi vizuális hibát a csatornák vizuális ellenőrző kódrendszerére vonatkozó európai szabvány ((MSz)EN 13508-2) előírásai szerint regisztrálták. Az adatokat rugalmas (PVC, PP, PE) és merev (kőagyag és beton) csövekről gyűjtötték, összehasonlítható élettartamú rendszerekből (8 éves műanyag és 11 éves merev csövekről). A kilométerenként talált hibák átlagos számát tekintve a merev csöveknél 50, a rugalmas csöveknél 8 hiba fordult elő kilométerenként. Azoknak a hibáknak az előfordulása, amelyek eléggé nagyok ahhoz, hogy kiszivárgást, illetve beszivárgás okozzanak, a merev csövek esetében 41, míg a rugalmas csövek esetében 6 db kilométerenként. A környezeti hatás nem alapulhat egyedül a hibák megszámlálásán, de más változók - mint a hibatípus, az elhelyezkedés, a szivárgási potenciál, a talajtípus, a talajvíz szintje és a szennyvíz szintje - együttes figyelembevételével informatívabb becslések végezhetők. A legalapvetőbb szinten azt a következtetést le lehet vonni, hogy ezek közül a tényezők közül sok, például a talajtípus és a talajvíz szintje, hibák hiányában lényegtelen, ugyanakkor, más tényezőktől függetlenül, egy hiba mindig magában hordozza a környezeti szennyezés vagy a szennyvíztisztító eljárásra való kedvezőtlen hatás kockázatát. Míg a megfelelő talajvizsgálatok, és a gyakorlati szabályoknak, valamint az anyagokra vonatkozó útmutatásnak megfelelő helyes beépítés segít enyhíteni ezeket a következményeket, a tanulmány bizonyítékai azt mutatják, hogy a rugalmas csövek esetében kisebb valószínűséggel tapasztalhatók meghibásodások, mint a merev csövek esetében. A műanyag csövek a könnyű beépíthetőségnek, a talajmozgásokhoz való rugalmas alkalmazkodásnak, a vegyi és biokémiai támadásokkal szembeni ellenálló képességnek, valamint a kiegészítő alkotóelemek, például a műanyag kamrák és aknák gondos tervezésének köszönhetően a lehető legjobb megoldást kínálják a környezetre és a szennyvízkezelésre gyakorolt káros hatás minimalizálása érdekében. A Fenntartható települési csövek ( Sustainable Municipal Pipes) című tanulmány teljes szövegét itt tekintheti meg.
|