MCsSz Hírlevél - 2022-01

MCsSz Hírlevél – 2022-01

Kedves Partnereink, Tagjaink!

Igen régen jelentkeztünk már iparágunk feszítő, vagy kellemes híreivel.
Utolsó Hírlevelünkben a 275/2013. (VII. 16.) Kr. (továbbiakban: Kr.) körül kialakult, helyzetről adtunk pillanatképet. Az azóta eltelt időben sem tettünk mást, mint hogy érvényt szerezzünk az általunk kidolgozott, felkínált és gyakorolt jogértelmezésnek, és végig jártuk a Kr. működésében résztvevő valamennyi szervet, szervezetet.
Hasonló kűzdelmet folytatunk, mint kormányunk az EU bürokrácia ellen.

Nos, vannak azért részsikerek. Mai Hírlevelünkben ezekről kívánunk megemlékezni.
Másik szándékunk az, hogy tájékoztassunk a 201/2001. Kr. alkalmazásának kérdéseiről, valamint a CPR várható változásairól.

1. Új MAGYAR NEMZETI SZABVÁNYOK A 275/2013. (VII. 16.) Kr. MŰKÖDÉSÉHEZ

Hosszú, fáradságos munkálatok és viták után végre elfogadásra került az MSzT MB 712 számú műszaki bizottságában kidolgozott két úgynevezett teljesítmény szabvány.
E szabványok jellegzetessége, hogy a termékekkel kapcsolatban új jellemzőket, mérési, vizsgálati eljárásokat nem tartalmaznak. Céljuk és feladatuk a tárgyalt termékek alapvető termékjellemzőinek kiválasztása, meghatározása a vonatkozó termékszabványokból.
Másik igen fontos célja e szabványoknak az, hogy az alapvető termékjellemzők meghatározásának, mérésének az egyértelmű és azonos feltételei mellett az adott termék AVCP rendszerét a vonatkozó európai mandátumok, határozatok, rendeletek alapján meghatározzák. Nos ezeknek a feltételeknek mindenben megfelelő módon két teljesítmény szabványt sikerült napvilágra segíteni:
Örömteli hírek a

MSZ 9982 Műanyag csővezetékrendszerek. Földbe fektetett, nem nyomás alatti csatornarendszerek. A csövek, a csőidomok és ezek együttese lényeges műszaki termékjellemzőinek meghatározása

Az MSZ 9982 az MSZE 9982 előszabvány tovább fejlesztett, nemzeti szabványként kiadott utódja.
A szabvány a Magyarországon gyártott, forgalmazott és alkalmazott leggyakoribb műanyag csatornacső termékek teljesítménynyilatkozatainak kialakításához ad műszaki és módszertani útmutatót.

MSZ 9983 Műanyag csővezetékrendszerek. Földbe fektetett és föld feletti, nem nyomás alatti lefolyócsőrendszerek lakóépületek épületen belüli talaj- és szennyvízelvezetéséhez. A csövek, a csőidomok és ezek együttese lényeges műszaki termékjellemzőinek meghatározása

Az MSZ 9983 az MSZE 9983 utódja.
Ez a szabvány az épületen belül alkalmazandó, Magyarországon rendszerszerűen alkalmazott műanyag lefolyócsövek teljesítménynyilatkozatainak kialakításához ad műszaki és módszertani útmutatót.
Örömmel jelentjük, hogy e két teljesítmény szabvány minden olyan termékre alkalmazható, azaz kiváltja a Nemzeti Műszaki Értékelést (NMÉ), amelyre vonatkozóan e két szabványban hivatkozás történik.
Munkára fel!
Alkalmazzuk egységesen az e szabványok meghatározta úton-módon kidolgozott és tartalommal rendelkező egységes teljesítménynyilatkozatokat a jobb megértés, elfogadottság, a csalók kisszűrésének minél nagyobb esélye érdekében!

2. A polietilén gázcső szabvány – MSZ EN 1555 – változása

Ezzel a cikkünkkel a polietilén (PE) gázcső szabvány – az MSZ EN 1555 – változása okozta anomáliákra kívánjuk felhívni a figyelmet.

A PE gáz nyomócső európai szabvány változásairól és ezen műanyag gázcsövek használatát szabályozó magyar szabályozások viszonyáról:
• 2021. novemberében tetté közzé az MSZT az MSZ EN 1555 Műanyag csővezetékrendszerek éghető gázok szállítására. Polietilén (PE). 1-5. részét,
• 2022. január 28-án hatályba lépett a 18/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet a gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági szabályzatáról.
Az említésre méltó változás az, hogy az MSZ EN 1555 szabványból kikerült az SDR 17,6-es méretarányú terméksorozat, amelyet az SDR 17 méretarányú sorozattal váltottak ki. Az új szabványos méretarányú (SDR) csövek kissé nagyobb falvastagsága miatt a módosítás a PE cső alkalmazásának biztonságát növelő hatású, ugyanakkor a falvastagság növekedése gondot okozhat egyes PE/acél csőátmenetek kialakításánál.

A szabvány mérettáblázatának lábjegyzetében a szabvány alkotói jelzik, hogy egyes országokban az SDR 17,6 méretarányú csősorozat továbbra is előfordulhat és alkalmazható.

A szabvány közzétételét követően kiadott magyar SzTFH rendeletben azonban sajnos csak az SDR 17,6-es osztály került rögzítésre, az SDR 17 ellenben nem szerepel benne.

A jogalkotónál kezdeményeztük a szabvány és a jogszabály harmonizálását. A probléma felvetését hagyományos módon, emailben továbbított levélben kezdeményeztük, amelyre az SzTFH azt válaszolta, hogy kezdeményezzünk egyedi eltérést. Ezt Szövetségünk meg is tette az SzTFH honlapján adott hivatalos virtuális nyomtatvány kitöltésével, de erre a beadványunkra nem érkezett visszajelzés. Szövetségünk tagjainak, természetesen a gyártóknak, az importőröknek, a forgalmazóknak és Önöknek a termékek felhasználóinak is alkalmazkodni/viszonyulni kell ehhez a kettős szabályozáshoz a gyakorlati életben.

Azt tanácsoljuk e piaci szegmens valamennyi szereplőjének, hogy a későbbi félreértések, viták elkerülése érdekében a megrendelés előtt tájékozódjanak, hogy az adott gyártó/forgalmazó a jogszabály vagy szabvány SDR osztályát követi-e, illetve ellenőrizzék a PE/acél átmeneti darabok megfelelőségét (a DN/OD 40 mm termék esetében) mind a két méretarányú terméksor esetében, ha ilyen összekötő elemet szándékoznak alkalmazni.

Addig is, amíg nem sikerül a 18/2022. (I. 28.) SZTFH rendeletbe az MSZ EN 1555 szabvány változását átültetni, külön megállapodás hiányában a SDR 17,6-es méretarányú csövek méreteire és mérettűréseire a szabvány korábbi 2011-es kiadásában rögzített értékeket kell alapul venni.
A módosított méretsorok:

DN/OD	SDR 17,6 emin	SDR 17 emin
16	2,3b	2,3c
20	2,3b	2,3c
25	2,3b	2,3c
32	2,3b	2,3c
40	2,3	2,4

50	2,9	3,0
63	3,6	3,8
75	4,3	4,5
90	5,2	5,4
110	6,3	6,6

125	7,1	7,4
140	8,0	8,3
160	9,1	9,5
180	10,3	10,7
200	11,4	11,9

225	12,8	13,4
250	14,2	14,8
280	15,9	16,6
315	17,9	18,7
355	20,2	21,1

400	22,8	23,7
450	25,6	26,7
500	28,4	29,7
560	31,9	33,2
630	35,8	37,4

710	-	42,1
800	-	72,6
b; c) Az emin kalkulált értékei 2,3 mm-re felkerekítve.

3. Építési termékek vs. 201/2001. Kormányrendelet

Az emberi fogyasztásra szánt vízzel (továbbiakban: ivóvízzel) érintkező építési termékek Magyarországon akkor hozhatók forgalomba – és építhetők be -, ha megfelelnek a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről követelményeinek.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az első hazai forgalmazást megelőzően a forgalmazónak az ivó- és használati melegvíz-ellátásban az ivóvízzel közvetlenül érintkező anyagokat, termékeket a kijelölt hatóságnak – jelenleg a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) – be kell jelenteni. A bejelentés után az NNK saját laboratóriuma a szakvéleménye kialakítása során figyelembe veszi az ivóvízzel érintkező anyagból kioldódó szennyező anyagok jelenlétét, vizsgálja, hogy a technológia/termék alkalmazása nem eredményezi-e a mikrobiológiai minőség romlását, továbbá kellemetlen íz- és szaganyagok ivóvízbe kerülését.

Az eljárás lezárásaként a jogszabályban megjelölt hatóság – jelenleg az NNK, korábban az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, majd a területileg illetékes Kormányhivatal – egy Határozatot bocsát ki, amelyben igazolja, hogy a termék/anyag bevizsgálása megtörtént és a szakvéleményben meghatározott használati feltételeket is rögzíti. A nyilvántartásba vett anyagok, termékek közegészségügyi felülvizsgálatát a bejelentőnek ötévente az NNK-nál kell kérelmezni.

Az MCsSz megvizsgált több, véletlenszerűen hozzákerült hatályos nyilvántartásba vételi dokumentumot és azt tapasztalta, hogy tartalmilag nem egységesek a Kormányhivatal, illetve az NNK által kiadott Határozatok. Minden ivóvízzel érintkező termék esetében közegészségügyi szempontból fontos, hogy milyen alapanyagot használtak fel annak, például a csövek/idomok gyártása során. Minden egyes alapanyag külön bevizsgálást így külön nyilvántartásba vételi eljárást és dokumentumot feltételez. Lényeges elem, hogy a nyilvántartásba vételi dokumentumban meg legyen nevezve, hogy a vizsgált termék milyen alapanyagból készült (gyártó, márkanév stb.), hogy a felhasználó és az ellenőrző hatóság számára a nyomon követhetőség biztosítva legyen. Ha a nyilvánosan közzétett Határozatban nincs megnevezve az alapanyag, akkor a felhasználónak jogos igénye, hogy betekinthessen a Határozatot megalapozó szakvéleménybe a felhasznált anyagtípus megismerése céljából.

Szövetségünk ezúton is bátorít minden felhasználót a nyomonkövethetőség kikényszerítésére.

Néhány olyan eset is ismertté vált, amikor a gyártó/forgalmazó a termékismertetőiben deklarálja, hogy többféle alapanyagot használ a termékeihez, ugyanakkor egyetlen nyilvántartásba vételi dokumentummal hozza forgalomba az ivóvizes felhasználási célú termékeit. Ez olyan esetben is előfordult, amikor a gyártónak AVCP 1+ tanúsítása is van.
Tanulság: A vevő mindenkor legyen résen!

Az a tapasztalatunk, hogy az ilyen visszáságok felderítése nem hatékony, gyakorlatilag nincsenek bejáratott ellenőrzési mechanizmusok. A felhasznált alapanyagok nyomon követése a termékeken nem minden esetben megoldott, nincs rá egységes szabályozás. Az import-, különösen az EU területén kívülről érkező termékek esetén a nyilvántartásba vételi dokumentumban – vagy a mögötte lévő szakvéleményben – megnevezett alapanyag összevetése a ténylegesen felhasznált alapanyaggal gyakorlatilag kontroll nélküli, a visszaélési lehetőség adott.

A gyártók/forgalmazók, a felhasználók, az engedélyező és ellenőrzésre feljogosított/kijelölt Hatóságok együttműködését tartjuk szükségesnek, hogy kizárólag a ténylegesen bevizsgált, a követelményeknek megfelelő anyagok/termékek kerülhessenek a magyar vízellátó rendszerekbe, elkerülve az egészségügyi kockázatokat.
Ez mindannyiunk közös érdeke.

4. Változik a CPR?!

A 2011-ben kiadott, valamennyi EU tagországban érvényes 305/2011 EU-rendeletnek, becenevén CPR-nek (Construction Products Regulation) több éves felülvizsgálata után az Európai Bizottság (EB) kidolgozta a rendelet módosításának első tervezetét és 2022. áprilisában közösségi vitára, véleményezésre bocsátotta.

A tervezet nagymértékben átírja a rendeletet és jelentős hangsúlyeltolódásokat tartalmaz mindamellett, hogy az eredeti cél változatlan marad, vagyis olyan jogi környezet biztosítása, amelyben az EU egyes országaiban előállított építési termékek a lehető legkisebb adminisztrációs teher mellett, szabadon és egységes feltételekkel mozoghassanak az EU elvileg egységes (single market) belső piacán. Ezzel természetesen a nemzetközi (globális) színtéren is növekvő eredményesség is cél.
Jelentősebb változások:

Pontosabb és egyértelműbb szabályozást ígér a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés, a körkörös gazdálkodás területén; bevezeti az építési termékek környezeti és éghajlati teljesítményének értékelését.
Jelentősen közelíti a kijelölt értékelő szervezetek (TAB) és a bejelentett szervezetek (NB) megfelelési feltételeit.
Módosítja a termék megfelelőségének feltételeit. A teljesítménynyilatkozatok mellé bevezeti a megfelelőségi nyilatkozatokat. (Ez új harmonizált szabványok megalkotását vetíti előre, jóllehet a mi szakterületünkön még egyetlen elfogadott harmonizált EN (hEN) szabvány sem létezik.)
Be szándékozik vezetni a digitális termékútlevelet és európai termékadatbázist kíván létrehozni.
Módosítja az alkalmazandó AVCP rendszerek feladat és felelős rendszerét, erősíti a piacfelügyeletet
Tisztítja a CPR alá tartozó termékkörök listáját.
Az eredeti 35 termékkört leszűkíti 32+1 termékkörre.
A termékkörök listájának a Szövetségünket, illetve az iparágunkat érintő várható változásai:
Kikerülhet a
- szaniter és az
- emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező termékkör.
Nevesítik az előző (32) termékkör között fel nem sorolt esetleges termékek körét.
(CONSTRUCTION PRODUCTS NOT INCLUDED IN THE PRODUCT AREAS ABOVE.)
Kikerül tehát a termékkörök közül a sokat vitatott emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező építési termékek köre (amely a hazai 275/2013. (VII. 16.) Kr.-be be sem került, de egyes jogalkalmazók ezt a tényt eddig rendre figyelmen kívül hagyták).

A tervezetre benyújtható értékelések, vélemények, javaslatok beadásának EB által adott határideje 2022. június 07. volt.
Jelenleg az EB munkabizottsága értékeli a hozzászólásokat és átadja az ezekkel módosított tervezetet az Európai Parlamentnek (EP) és a Tanácsnak (ET).
A vita várhatóan még az idén megkezdődik és az EB munkacsoport egyik tagjának becslése szerint továbblépés/megállapodás 2024 körül várható.
A piac érintett szereplőinek érdemes és célszerű kitüntetett figyelemmel kísérni a rendelet módosítási elképzeléseit naprakészen figyelemmel kísérni és amikor lehetséges a hangjukat hallatni a változtatások irányát és tartalmát illetően, mert a tervezet sok mindent tisztázó változásai mellett véleményünk szerint jelentősen növeli az adminisztrációs terheket.
Érdemes megkezdeni a ráhangolódást!

Linkek az új CPR tervezethez (vagy megtalálható a www.appm.hu honlapon):

http://www.appm.hu