MCsSz Hírlevél – 2020-04

Kedves Partnereink, Tagjaink!

Igéretünköz híven folytatjuk sorozatunkat, a mindnyájunkat érintő, 275/2013. (VII. 16.) Kormányrendelettel kapcsolatban. Emlékeztetőül: Számos kérdés, hiedelem és félreértelmezés bástyázza körül ezt az építési termékek forgalmazásával, beépítésének jogi feltételeivel terhes témát.
Szövetségünk a vonatkozó európai (pl.: CPR) és hazai szabályozás tanulmányozása után alakította ki azt az eljárást, amely tartalmazza a törvényesség és a lehetőségek szintézisét.
A témában jelenleg is folyik a beérkező kérdések feldolgozása és a válaszok kidolgozása. A következő néhány MCsSz Hírlevélben öt-tíz feldolgozott kérdést adunk közre. A kérdések és a válaszok a Hírlevél megjelenésével egy időben felkerülnek a honlapunkra, ahonnan igény esetén letölthetők.

1. ÉPITÉSI TERMÉK RENDELET 275/2013. (VII. 16.) Kr.

Lassan egy évtizede, 2011-ben, elfogadásra került az európai Építési Termék Rendelet (CPR), majd 2013-ban az abban leírt rendszer működéséhez szükséges európai harmonizált szabványok (hEN) hiánya miatt a CPR-t kiváltó nemzeti szabályozás is. Ennek ellenére mind a mai napig kérdések sokasága borzolja a termékekkel kapcsolatos „engedélyezési”, tanúsítási eljárásokat.
Az itt közreadott anyagban folytatjuk a vevőinktől, kollégáinktól beérkezett kérdések feldolgozását, a Szövetségünk által adott válaszok közzétételét.
Úgy érezzük, hogy a téma ezzel még nem zárul le, hiszen már jelenleg is rendelkezünk néhány új kérdéssel és reményeink szerint továbbiakkal is segítik munkánkat. Továbbra is szívesen fogadjuk, ha az anyaggal kapcsolatban véleményüket, kérdésüket elküldik számunkra.

Kérdéslista 11 – 20-ig:

11. Mi határozza meg a teljesítmény-nyilatkozat kötelező elemeit?
12. Mik a TNy kötelező elemei?
13. Mi az, hogy öntanúsítás és mi alapján történik?
14. A magyarországi csőgyártók igazoló dokumentumai eltérhetnek-e a szomszédos országok gyártói igazoló dokumentumaitól?
15. Mi a teljesítmény-nyilatkozat (TNy) és mi a teljesítmény-állandósági-nyilatkozat TÁNy)?
16. Mi a teljesítmény-nyilatkozat -TNy- és a teljesítmény-állandósági-nyilatkozat -TÁNy- kapcsolata?
17. Ki jogosult kiadni a TNy-ot, illetve a TÁNy-t?
18. Mi a TNy érvényességi ideje?
19. Mi az építési termék teljesítményének állandóságára vonatkozó tanúsítvány érvényességi ideje?
20. Mi szabályozza Magyarországon a vízcső vásárláskor a gyártó által csatolandó dokumentumok körét?

Jogi nyilatkozat
Az ebben a dokumentum sorozatban leírtakkal kapcsolatban minden jog, beleértve a szerzői jogot is, a Műanyag-Csőgyártók Szövetsége (MCsSz) tulajdonát képezi. Ez a dokumentum nem sokszorosítható és nem hozható forgalomba a MCsSz előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül.
A MCsSz előzetes írásbeli engedélye nélkül ez a dokumentum nem használható, sem egészben sem részben követelések benyújtására, eljárások lefolytatására, reklámozásra és/vagy szélesebb értelemben vett előny megszerzésére.
Minden erőfeszítést megtettünk a dokumentumba foglalt információk pontosságának biztosítása érdekében, ennek ellenére a dokumentum tájékoztató jelleggel került kiadásra.

2. ISMÉT MEGJELENTEK A HAMISITOTT „CE” JELES TERMÉKEK A MAGYAR CSŐPIACON

FONTOS HIR A PIACRÓL!
Értelmezhetetlen minőségű többrétegű (PEX/ALU/PEX)
hideg-melegvíz és fűtéscsövek!

Különböző csatornákon, tagjainkon keresztül és direktben is egyre több jelzés érkezik hozzánk, sokszor csak kérdések formájában, hogy bizonyos termékek ténylegesen a jelzett szabvány szerintiek-e, lehetséges-e a termékre írt üzemi hőmérséklet-nyomás tartomány. Egyre gyakoribb kérdés, hogy miért nem jelöljük termékeinket CE jellel a 305/2011 EU rendelet előírása szerint, hiszen a fejlett külföldi gyártók minőségi termékei már tartalmazzák a CE jelet.
A műszaki jellegű kérdésekre csak a termék tényleges fizikai, mechanikai, esetenként kémiai vizsgálata után tudunk választ adni. Ehhez szükség van mintákra, tehát valós választ csak azoknak tudunk adni, akik megfelelő mennyiségű (néhány méter) mintát szolgáltatnak.

A CE jel alkalmazása azonban alapvetően egy jogi kérdés, bár megjegyzendő, hogy egy a teljesítménynyilatkozatnak (TNy) a vizsgálatokon nem megfelelő termék CE jele is hamisítás.
Egyelőre azonban ennél egyszerűbb a válasz erre a kérdésre: A CE jeles termékek majdnem 100%-a hamisítvány!

A Hírlevelünkben futó sorozat (GyIK) egyes kérdései is feszegetik ezt a témát. (Ajánlom figyelmükbe.)
Mint tudjuk, az építési termékek CE jelölésének szigorú szabályai, feltételei vannak. Az egyik ilyen feltétel, hogy csak arra a termékre adható ki TNy és az a termék latható el CE jellel, amelyre létezik az Európai Unió Hivatalos Lapjában (Official Journal of European Union) közzétett, un. harmonizált európai szabvány, a közbeszédben hEN.
Szomorú hírünk az, hogy egyetlen, a CPR hatálya alá tartozó műanyag csőre, csőidomra, csőrendszerre sem készült még harmonizált szabvány (hEN).
Egyetlen eltérés lehetséges, ha a gyártó megszerzi az EOTA által kiadható Európai Műszaki Értékelést (European Technical Assessment – ETA). Ebben az esetben a gyártó által magyar nyelven adandó TNy-ban erre a dokumentumra (ETA-ra) kell hivatkozni.
Eddigi ismereteink szerint a hazai piacon megjelent CE jeles, elsősorban a hideg-melegvíz és az fűtésrendszerekhez ajánlott alumínium réteggel rendelkező többrétegű műanyag csövek egyikéhez sem adtak az ETA-ra utaló dokumentációt.

Ezúton is felhívjuk a kereskedők, valamint még inkább a felhasználók figyelmét, hogy ezek a CE jeles, sokszor magáról a termékszabványról (pl.: MSz EN ISO 21003) említést sem tartalmazó feliratú és háttér dokumentációjú csövek jogi értelemben hamisítványok, ezekkel szemben bármilyen garanciális, illetve kártérítési igény érvényesítése, éppen a vállalt minőség rejtve maradása miatt igen nehézkes, esetenként talán lehetetlen lesz.
Javasoljuk, hogy ezeket a kalóz termékeket ne vásárolják! Javasoljuk, hogy ismerkedjenek meg tagjaink jogszerűen gyártott és jelölt termékeivel és ezeket építsék be épületeikbe.

Néhány példa:

Lássuk mit tudunk, illetve mit nem tudunk meg csupán a csövek feliratából.

1. KTMPEX
   - Nem ismerjük meg, hogy milyen szabvány alapján gyártották a terméket.
   - A gyártó műve(i) nem azonosíthatók a felirat alapján.
   - Nem tudjuk meg a tervezési nyomást (pD) és tervezési hőmérsékletet (TD), de még az alkalmazási osztályt sem.
   - Megtudjuk azonban, hogy a termék CE jelet visel, vagyis „megfelel” az Építési Termék Rendelet előírásainak.
   Ezzel csupán annyi baj van, hogy nem léteznek erre a termékcsaládra sem harmonizált európai szabványok (hEN) ezért NEM lehet CE jellel ellátni. Ezek a CE jellel ellátott termékek jogszabályt sértenek.

A felirat: KTMPEXR PE-X/AL/PE-X PIPE 20X2 10bar max 95⁰C SKZ A596 AS4176.8-2010 CE ISO9001 certificate 15/03/2020 12:31 05 096m

A felirat azt sugallja, hogy a cső 95 ⁰C-on 10 bar nyomáson alkalmazható.

Valójában a termékre vonatkozó szabvány, az MSz EN ISO 21003 szerint, a 95 ⁰C a hőmérséklet szabályozás meghibásodása okozta hőmérsékletet jelzi, amelynek az alkalmazási osztálynak megfelelő tervezési nyomáson (az alkalmazási osztály nincs megadva) a termék (ivóvíz esetén max 95, fűtéscső esetén 100 ⁰C-on) 100 óráig felel meg biztonsággal.

2. Impex – Therm
   - Nem ismerjük meg, hogy milyen szabvány alapján gyártották a terméket.
   - A gyártó műve(i) nem azonosíthatók a felirat alapján.
   - Nem tudjuk meg a tervezési nyomást (pD) és tervezési hőmérsékletet (TD), de még az alkalmazási osztályt sem.
   - Megtudjuk azonban, hogy a termék CE jelet visel, vagyis megfelel az Építési Termék Rendelet előírásainak (lásd a KTMPEX esetet).

A felirat: ImPex_TherM PEXB-AL-PAXb pipe size 20X2,0 CE NO: TC 07/12018 ISO 9001 : 2008 Standard Max.Pressure 10bar/20⁰C Max.degree 6bar/90⁰C 06/08/19 10:15:22 097M

3. Everline – Teava
   - Nem ismerjük meg, hogy milyen szabvány alapján gyártották a terméket.
   - A gyártó műve(i) nem azonosíthatók a felirat alapján.
   - Nem tudjuk meg a tervezési nyomást (pD) és tervezési hőmérsékletet (TD), de még az alkalmazási osztályt sem.

A felirat: Teava multistrat PEX-AL-PEX 20X2,0 Tmax=95⁰C Pmax=10Bar ISO 9001
A felirattal kapcsolatban a KTMPEX esetében tett megjegyzés erre a termékre is vonatkozik.

Ez a felirat is azt sugallja, hogy a cső 95 ⁰C-on 10 bar nyomáson alkalmazható.

Néhány szó a kísérő dokumentumokról:

A CPR szerint a harmonizált, vagy European Technical Assessment-tel (ETA) rendelkező építési termékek piacra helyezése csak teljesítmény-nyilatkozat és ennek bírtokában a termékre helyezett CE jel megléte esetén lehetséges.
A harmonizált termékekre a 275/2013. (VII. 16.) Kr. ugyan ezt írja elő.
Ezen túlmenően azonban, a nem harmonizált építési termékek beépíthetőségével kapcsolatban a Kr. kiegészíti a CPR rendelkezéseit egy sor rendelkezéssel, miszerint megfelelő szabványok, műszaki dokumentumok ezek hiányában Nemzeti Műszaki Értékelés (NMÉ) felhasználásával, minden építési termékhez teljesítmény-nyilatkozatot (TNy) kell készíteni. Ez a TNy tehát elengedhetetlen kelléke az építési termék beépítésének, azonban CE jelzés használatára nem jogosít. Fontos tudnivaló, hogy a TNy tartalmi elvárásait a CPR és a 275/2013 (VII. 16.) Kr. esetében is a CPR III. melléklete tartalmazza. Tartalmi eltérés nem lehetséges. A TNy-tot mindig az értékesítés, vagy a beépítés helyén használt hivatalos nyelven kell kiadni.

A szignálásuk kapcsán tárgyalt termékek egyáltalán nem rendelkeznek a CPR, illetve a vonatkozó Kr. szerinti teljesítmény-nyilatkozattal, így beépítésük jogszabály ellenesen történik.

Mit tehetünk?

A piac tisztaságát, a piaci szereplők egyenlő esélyeit mindenképpen meg kell tartani, illetve ki kell alakítani. Ugyancsak fontos a felhasználók és az általuk kivitelezett beruházások műszaki biztonságának, a beépített csőrendszerek hosszú élettartamának, üzemelésbiztonságának, garanciális feltételeinek, esetenként a kártérítés biztonságának szavatolása. Ez csak abban az esetben lehetséges, ha a gyártók és a kereskedők mind betartják a magyar jogszabályok és a szabványok által kialakított feltételeket. Nem véletlen az, hogy az európai termékszabványok (EN) valamennyi termék esetében egész Európában szó szerint ugyan azok (pl.: MSZ EN; DIN EN).
Ezért van az, hogy egy-két tradicionális terméktől eltekintve valamennyi műanyagcső és kötőidom valamelyik MSZ EN, esetleg MSZ EN ISO szabvány szerint készül.
Ezért van az, hogy valamennyi építési termékhez a CPR III. melléklete szerinti tartalommal rendelkező TNy-ot kell adni a termék mellé, ráadásul MAGYAR nyelven.
Ezért van az, hogy kivéve a saját márkaként a kereskedő vagy az importőr által legyártatott terméket, a gyártónak kell TNy-ot kiadnia (MAGYAR nyelven).

Szövetségünk fontolóra veszi, hogy az ismertetett és hasonló esetekben is, a Fogyasztásvédelmi Főfelügyelethez fordul a deviáns kereskedelmi gyakorlat megszüntetése érdekében.

3. MSZE, vagy MSZ?

Végül egy jó hír!
Bizonyos, az építési termékek műszaki vizsgálatára, értékelésére kijelölt intézmények a saját jogszabály felfogásukra alapozva, évek óta támadják Szövetségünket és tagjainkat az általunk alkalmazott építési termék tanúsítási eljárások, az általunk kiadott teljesítménynyilatkozatok (TNy) miatt.
Szerintük az MSZE, vagyis a magyar előszabvány nem lehet alapja a TNy-nak, mert az MSZE nem Magyar Nemzeti Szabvány. Teszik ezt annak ellenére, hogy a 275/2013. (VII. 16.) Kr. az alábbi meghatározásokat, megállapításokat, rendelkezéseket tartalmazza:

• 16. termékre vonatkozó műszaki előírás: a teljesítménynyilatkozat műszaki tartalmú alapdokumentuma, mely lehet harmonizált európai szabvány, európai műszaki értékelés, vagy ennek hiányában nem harmonizált európai szabvány, más magyar szabvány, Magyarország területén elfogadott nemzeti műszaki értékelés, vagy hatályos építőipari műszaki engedély,
• 5. § (1) Az építési termék – a 7. §-ban felsorolt építési termékek kivételével – az építménybe akkor építhető be, ha termék teljesítményét
  a) a harmonizált szabvány által, vagy európai műszaki értékeléssel szabályozott termékek esetében a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseinek megfelelően, vagy b) a termékre vonatkozó harmonizált európai szabvány hiányában a (2) és (3) bekezdés szerinti teljesítménynyilatkozat igazolja.
  (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a teljesítménynyilatkozatot nem harmonizált európai szabvány, nemzetközi szabvány, magyar szabvány, vagy 2013. július 1-je előtt kiadott hatályos építőipari műszaki engedély alapján is ki lehet állítani, ha a felsorolt dokumentumokból az építési termék tervezett felhasználása szempontjából lényeges, alapvető termékjellemzők, ezek vizsgálatának, értékelésének módszerei és a teljesítményállandóság értékelésének és ellenőrzésének a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V. melléklete szerinti rendszere meghatározható.

Ki-ki döntse el, hogy milyen dokumentum az MSZE.
Véleményünk szerint a Magyar Előszabvány épp úgy a magyar nemzeti szabványkincs része, mint bármelyik más MSZ, MSZ EN, MSZ EN ISO jelzetű dokumentum.
Félretéve azonban minden vitát, Szövetségünk úgy döntött, hogy az iparágunk által a TNy hátteréül szolgáló MSZE-ket MSZ-ekké alakítja. Az MSzT-vel kötött szerződésünk szerint e szabványok 2020. vége előtt elkészülnek.

Figyelem! Tagjaink termékeinek frissített EPD-it IDE kattintva érheti el.

http://www.appm.hu